Délben szállt le a gépem Ho Chi Minh City-ben, más néven Saigon-ban. Még egy gyors vízum ügyintézés, aztán irány a szálloda, ahol már várt Anita. Vihogva egymás nyakába borultunk, amit a két takarítónő szintén vihogva figyelt végig a folyosóról, velünk együtt örülve.:)

Hősiesen összeszedtünk magunkat; nem feküdtünk le aludni, hanem nyakunkba vettük a várost. Egyből belecsöppentünk egy helyi ünnepségbe, ahol kung fu és talán karate csapatok adtak el show műsorokat. Nem egyszerű harci bemutatót, hanem show műsort! Zenére koreografált harcos- táncos látvány mixet. Legalább egy órát ott ragadtunk. Ilyet még nem láttunk, a lélegzetünk is elállt a mutatványoktól.

Saigon óriási város, 10 millió ember lakja és legalább ennyi motor és robogó, legalábbis szerintem. (később megtudtam, hogy 5 millió robogó és 500 ezer kocsi uralja).  Hatalmas forgalom, szmog, emiatt nagyon sokan maszkban járnak. Az utcákon lehet robogó bukósisakot és maszkot is venni, még Hello Kitty-set is! Nagy volt a kísértés, hogy vegyek egyet, de a közlekedést elnézve, én nem fogok robogóval utazni itt, mert egy ötperces út alatt szerintem 300 szívrohamot kapnék:).

Természetesen vannak zebrák is, ahol át lehet kelni az úttesten, de senki sem áll meg. (Most már mosolyra derül a szám, ha visszagondolok milyen zaklatott tudtam lenni reggelenként Budapesten, hogy egy kocsi nem állt meg a zebránál.) Tehát előbb utóbb rájössz, hogy el kell indulni, bátran belevágni. Lelépsz az úttestre és figyelsz jobbra, meg balra is, ugyanis itt az sem számít, ha néha forgalommal szemben közlekedik valaki. Minden egyes átkelésre fel kell készülni lelkileg és stratégiát alkotni, viszont csodával határos módon – bár gőzöm sincs hogyan- minden jármű kikerül valahogyan, csak lendületesen kell haladni.

The Metropolis of Ho Chi Minh City

I arrived to Ho Chi Minh at midday, a quick visa process and I was off to the hotel, where Anita was already waiting for me. We were so strong not to go to sleep and went for sightseeing. I think we immediately found the sight of town, which was a kung-fu / karate show, where different groups were performing kung-fu shows with the elements of hip hop. It was well choreographed to modern hip hop music. Wow, we couldn’t leave for an hour!

Saigon is huge, with 10 million people and 5 million motorbikes. Huge traffic and smog, locals are wearing masks because of the smog issue. You can even buy masks and helmets with Hello Kitty on them, which was a huge temptation for me to buy, but I don’t think I will ever use a scooter here, as in a 5 minute drive I would have 300 heart attacks. 🙂

You can try to cross the roads, but no one stops. Each time you have to get yourself prepared mentally and create strategy to cross to the other side of the street. But since miracles do happen, you always make it!  Somehow all of the motorbikes, scooters, cars, manage to go around you. It’s really scary:).