Ma reggel 5.20-kor keltünk, fantasztikus volt!:) A viccet félretéve, egész jól bírtam a napot, nem voltam túlságosan fáradt. Reggel 6-kor volt a találkozó a szállodában, hogy továbbmenjünk. Persze ez gyakorlatban azt jelenti, hogy 6.30-kor jöttek értünk, hogy átvigyenek reggelizni minket egy másik szállodába. Isteni rántottás bagettet ettünk. Éljenek a franciák!:)

Itt megtanulod, hogy ne bosszantsd fel magad apróságokon. Általában nem értik amit mondasz, 1 óra ide vagy oda nem számít, illetve sosem tudod pontosan, hogyan fogsz eljutni A-ból B-be, mindenhol tényleg várnak-e az átszállásoknál, tényleg lesz-e szállás, de végül minden klappol. Néha látunk őrjöngő turistákat, akik mindenen felidegesítik magukat. Ilyenkor küldeni szoktam nekik gondoltban egy kis türelmet, hátha segít nekik:).

Elmentünk egy úszó piacra a Mekong folyón, ahol hajók árulják portékájukat (főleg zöldségeket és gyümölcsöket) egymásnak, valamint a turista hajókon utazó külföldieknek. Érdekes élmény volt, itt is főleg az volt rám hatással, ahogyan ezek az emberek élnek. Reggel 4-5 körül kelnek, kijönnek az úszó piacra, majd a rizsföldekre mennek dolgozni és csak 9-10 felé tudnak pihenni. Ehhez képest egy nap az irodában gyerekjáték!!!

ImageImage

Vietnám egyébként a világ egyik legnagyobb rizstermelő országa, az országutak mellett végig lehet látni a rizsföldeket. Már nagyon várom, hogy az ország északi részén lévő teraszos rizsföldeket is lássam, csodálatos fotó helyszín lesz:). Képzeljétek, a rizsföldeken vagy a saját kertjükbe temetik el a hallottaikat, hogy a közelükben legyenek és minden nap gondozni tudják a sírjukat. Hatalmas kő sírokat lehet látni a rizsföldeken.

Este Rach Gai-ba érkeztünk, abba a kikötő városba, ahonnan másnap reggel a hajó indul Phu Quoc szigetére. Az utazási irodában nem ajánlották az olcsóbb szállást – természetesen- ezért hagytuk magunkat meggyőzni és a drágábba foglaltunk szobát, ami 3000 forint volt fejenként. A 12. emeleten laktunk, körágyunk volt és faltól falig üvegablak, a kilátás pazar volt. Jól esett ez a luxus!

Aki ismer, tudja, hogy ki lehet kergetni a világból a korianderrel! Ha megérzem az ízét rosszul leszek…már a szagától is. Hát örömmel jelentem azoknak a társaimnak, akik hasonlóképpen éreznek, hogy már nem csak a koriandertől, hanem a vietnámi mentától (vietnamese mint) is retteghetnek! Sikerült még egy majdnem azonos ízű növényt megteremteni erre a világra!:).

Floating market and our round bed

We woke up at 5.20 this morning, it was fantastic!:) We went to the floating market, where middle sized boats sell their products, mostly fruits and veggies to the locals and to the tourist boats. These vendors wake up around 4-5 in the morning, come to the market to sell their goods, then they go to the rice fields to work until late in the evening. Every day! Office work compared to this is a dream!:)

Vietnam is one of the world’s largest rice export countries, you can see the rice fields all over when you go to the countryside. I really look forward to seeing the rice paddies in the North, with those amazing rice terraces. By the way the locals bury the dead in their garden or on the rice fields in coffins, so they stay close to them. You can see big tombs in the paddies everywhere.

We continued the tour at 6 AM next morning, but the actual pick up didn’t happen until 6.30J. Breakfast was an amazing omelette baguette and iced coffee:) As I said before you really learn not to be pissed about every small detail. Sometimes I see tourists really mad, who are getting upset about everything. I always wish them, understanding and patience, maybe it helps:).

We got to Rach Gia in the evening, which is the connecting port to Phu Quoc Island. We choose to stay at the „more expensive” hotel (15 USD each). We had a round bed, with a view from the 12th floor overlooking the city. We loved the luxury!:)

If you are a close friend of mine, I am sure you know about my hate towards Coriander. I cannot stand the taste and even if a tiny bit is in the dish, I can taste it. So I am delighted to announce that nature has created another miracle: Vietnamese Mint, which tastes just like coriander, maybe the taste is a bit lighter. So now not only do I have to learn the name of coriander in each Asian language, but also Vietnamese mint. 🙂

Advertisements

Mekong Delta Túra / Tour

Első nap

Két napos Mekong delta túrára indultunk el ma. A Mekong folyó deltájánál ömlik a tengerbe a hatalmas folyó. Óriási terület kis falukkal, hatalmas rizsföldekkel. Az úton megálltunk egy kaodaista templomnál. Három hatalmas buddha szobor várt minket. Az egyik egy mosolygó buddha hatalmas pocakkal és kofferral, egy fekvő buddha és egy álló buddha. Bár fehér műanyagból voltak, nagyon tetszett nekem a pufi buddha, jó kedvre derített és szuper képeket csináltam róla. (Ugyanis vettem egy tükörreflexes gépet, néha azzal, néha a telefonommal fotózgatok. A fotózásról még nagyon nagyon nagyon sokat kell tanulnom, de remélem ez az út jó gyakorlás lesz.)

ImageImage

Ezután meg sem tudom számolni, hogy hány helyen jártunk, hány helyen lehetett venni valamit, vagy jattot adni a szegény falusi embereknek. Bár az igazat megvallva, ezen is túl kell lépni, hiszen ezek az emberek tényleg nélkülöznek és 100 Ft értékű Vietnámi dongnak is örülnek, ami egyébként kb 10 000 Dong. A legnagyobb pénznem az 500 000 Dong-os. 100 Dollárért  kb 2 000 000 Dong-ot kapsz, tehát Vietnámban te is milliomos lehetsz:).

Szóval először elmentünk a coconut candy factory-ba (kókusz cukorkészítő „gyár”), ott egy szekéren tettek velük egy kört a faluban, aminek az értemét nem sikerült teljesen megérteni, majd egy rizstészta készítő helyszínre, ott kis kenuval egy mellékágon hajóztunk, ahol egy öreg nénike evezett. Nagyon sajnáltam, olyan helyes volt, még a házikóját is megmutatta menet közben. Majd tovább mentünk egy gyümölcs ligetbe, ahol énekeltek nekünk („Ha jó a kedved üsd a tenyered..”vietnámiul:), majd egy mézkészítőhöz. Innen még 3 óra volt az út Can Tho-ba, ami a Mekong Delta „fővárosa”.  (nagy város, bevásárlóközpontokkal, szupermarketekkel)

Image

Szerintem, ha valaki Ázsiában utazik, elég sok nyugati gondolkodási mintát kell elengednie, itt nem te irányítasz és nem tudod pontosan előre a lépéseket, de a végén minden összejön. Nem beszélnek jól angolul, sokszor nem értenek meg. Vagy pl teljesen normális, ha nem kapsz meg egy köretet az ebédnél, vagy nem azt kapod amit kértél. Annak érdekében, hogy ne legyél állandóan ideges, ezeket el kell engedni, hiszen nem fontos dolgok.

Day 1

Mekong Delta is a huge watery area of the Mekong River with small villages and green fields. It is the “rice bowl” of Vietnam. You can take boat trips on the river and even stay with the locals for a day or two if you book a homestay. On the way we stopped by a temple with 3 huge buddhas, one smiling buddha, with huge belly and bottom, a lying buddha and a standing one. I loved the smiling one even though it was made of white plastic. I also managed to take some nice photos with my DSLR camera. (I am using my Iphone and the camera to take photos, I have a very long way to learn how to use the camera correctly!)

Our trip was too touristy, but this has made it funny as well. I can’t even count how many places we stopped at, where we could buy something or tip someone: We started at the „coconut candy factory, then took a weird horse carriage ride for 5 minutes, then went on a canoe ride, where an old lady was rowing the boat. She was the most adorable old lady, she even showed us her small house on the way, then an orchard followed, where they sang Vietnamese songs for us, then a honey „factory”.  We recognised a song, but I guess that comes from the similar political past. Although I have to admit, giving 10 000 Dong tip (0,5 USD) is a lot for them and nothing for us. These people are really poor. Inflation is huge and the largest bill is 500 000 Dong. For 100 USD you get 2 million Dongs:).

I think traveling through this region changes you. You have to let go of many Western thinking patterns. Like: Oh, no, another person wants money or I can’t believe she / he didn’t bring my rice, when I asked for it two times or I am so mad, as he said the bus will pick us up at 13.00 and it picked us up at 13.50. This is normal here, you are not in control, but everything works out in the end.

Can Tho city, the „capitol” of Mekong Delta was a 3,5 hour drive from here, so we were quiet tired after the long day. We were surprised how big the city is, with shopping centres and huge supermarkets. 

A vietkong Alagutak / The Viet Cong tunnels

 

 

 

Befizettünk egy egynapos túrára és elmentünk a Cu Chi földalatti alagutakhoz és a Cao Dai templom komplexumba.

Egy kisbusszal utaztunk, először a templomhoz.  Vietnám vallása a kaodaizmus, mely három ázsiai vallás – a buddhizmus, a kínai taoizmus és konfucianizmus keveréke. Felhasználja a kereszténység tanítását is. Mindez összefonódik a család ősei és a helyi védőszentek népi kultuszával. Meglehetősen új vallás, csak 1925 körül jött létre. Rendkívül érdekes, ahogy ezek a vallások összefonódnak és egy egészet alkotnak.  Tetszik, ahogy minden vallásban találtak valami jót. A templomok nagyon színesek és az emberek is különféle színű ruhákban járnak az istentiszteletre. (fehér, kék, piros, sárga)

ImageImage

 

A túrán kb. tízen voltunk és egy helyi idegenvezető. Mögöttünk négy amerikai fiatal ült, akik a Harvard-ra járnak. Őket hallgatva nem unatkoztam a hosszú autó úton, igazán sokszínű témákat boncolgattak: morális kérdéseket, milyen tantárgyakat vegyenek fel, hol dolgozzanak majd, Julie tényleg olyan okos-e, XY tanár egy picsa – bár ekkor elszégyellték magukat, hogy hangosan is kimondtak egy ilyen csúnya szót:). 

Ebédre zöldséges tésztát ettem, ami a szörnyű volt – pedig Vietnámban nehéz rosszat enni, hiszen isteni konyhája van -, olyan volt, mintha főtlen Smack leves tésztát félig nyersen tálalnának, néhány zöldséggel, félig megsütve és megkoronázva egy csipet vegetával:).

A napot Cu Chi városa mellet lévő erdőben fejeztük be, ahol a vietkongok, a vietnámi háború idején, harcoltak az amerikai katonákkal. Kiterjedt alagút rendszert hoztak létre a föld alatt, több emelet mélységben. Az alagutak 50 cm szélesek és 80 cm magasak voltak. Itt élték életüket a katonák, ahol konyhák, raktárak és háló helységek voltak kialakítva. Rendkívül hatékony támadásokat intéztek az amerikai katonák ellen, akik soha nem jártak ilyen környezetben, nem ismerték a dzsungelben lévő körülményeket. Szörnyű, fölösleges háború volt szerintem, mindkét fél nagyon sokat szenvedett. Végig lehetett menni egy 20 méteres alagút részen, ami ki van szélesítve 80/120 cm-re. Hát…borzalmas élmény volt megtenni még ezt a húsz méteres utat is.

Image

Mindig elszomorít, ha egy ilyen helyszínre látogatok, ahol háború folyt, vagy diktatúra uralkodott, de ugyanakkor lendületet ad, hogy nincsen nagy problémám. Nem üldöznek és nem kell harcolnom az életemért. Mindent meg tudok oldani és el kell engednem a problémáim nagy részét, mert azok igazából nem is problémák. Gondold át, hogy a jelenlegi problémád tényleg nagy? Vagy csak te teszed azzá?

The Viet Cong Tunnels

We went on a full day trip, which we booked with a travel agency for about 12 USD. (They are all over the city) We went to Cao Dai temples and the Cu Chi tunnels.

We travelled with a minivan, first to the temples. Vietnam has a very interesting religion, it is called Cao Daism. It is based on 3 religions: Buddhism, Taoism and Confucianism. It also has Christian elements, mixed with spiritualism. It is a relatively new religion founded around 1925. I actually like how these people take the best of religions and form it to a new, complex one. The temples are really colourful, decorated with beautiful dragons. God is depicted as an Universal Eye, overlooking  the people.

We moved on to the tunnels in the afternoon, after having the worst meal in Vietnam (which is not easy to achieve, since the cuisine is amazingJ). The drive was pretty long, but four Harvard students sat behind me and the topics they were exploring were so interesting (and a bit surreal sometimes for a trip like this), that I was very much entertained. Moral questions, political concerns, who is clever, who is not, XY is a b…tch:)  and so on.

The last stop of the day was the forest next to Cu Chi town. This was an important location in the Vietnam – American War. The Viet Cong built tunnels underground, several stories deep, with kitchens, sleeping areas and secret spots to kill the enemy. The tunnels were only 50 cm wide and 80 cm high and were a very effective tool in the war of the Viet Cong. The locals had the benefit of knowing the jungle, while majority of the American soldiers were from towns or cities. This was another terrible, useless war, leaving so many Vietnamese and American soldiers dead.

It is always horrifying for me to visit places of war or dictatorship, but it also give me strength that my life is not about killing and running from enemies, I am very fortunate. This always helps me to leave some problems behind. Think about it, do you really have a problem? Or it’s just a small problem and you are making it big?

The tunnels are now widened for the tourists (80 /120 cm) and you can go in for 20 or 40 meters. I did 20 metres and it was horrible, dark, tiny, scary.. If you are in Vietnam don’t miss this sight, but be prepared that it is heart breaking. 

Négykezes masszázs / The Quartett Massage

IMG_3112

Ma egész nap várost néztünk. Nincsen sok látnivaló, de az utcai élet nagyon hangulatos és nyüzsgő. Szerintem elég tiszta város, a délkelet ázsiai országokhoz képest.Láttunk egy szép pagodát, egy régi posta épületet, a Notre Dame katedrálist. Vietnám francia gyarmat volt, Indokína részeként.

A nap végére nagyon elfáradtunk és elmenetünk láb masszázsra, de csak fél óránk volt, ezért az egy órásnak megfelelő masszázst fejenként két ember végezte a lábunkon. Két 20 év körüli fiú Anita lábát és két fiatal lányka az én lábaimat. Persze angolul csak néhány szót beszéltek, de nagyon kedvesek voltak. Én azért vihogtam, mert nagyon csikizett, ők pedig valószínű ezen, vagy azon, hogy Anita milyen szép magas. De 10 perc után már annyira röhögtek ők is és mi is, hogy tiszta komédia volt az egész. Masszázs szempontjából semmiképp sem ajánlom, hogy egyszerre masszíroztassátok a jobb és bal lábatokat, de bizonyára életem legviccesebb élménye volt, úgyhogy megérteJ.

Este engedtünk a „luxus” csábításának és elmentünk a Sky Deck felhőkarcoló bárjába, ahol egy csodálatos Cosmo koktélt szürcsölve gyönyörködtünk a város fényeiben az 52. emeletről. Már majdnem azt hittük, hogy találtunk egy drága helyet, de itt is csak 1250 Ft-ot fizettünk két koktélért.

Nagyon olcsó Vietnám, helyi ételeket 200-500 Forintért, tengeri ételeket 1000 forintért lehet enni. A ruha mosatása kilónként 400 Ft, az üveges víz 100 Ft, a KFC-ben pedig 600 Ft-ért lehet enni (Igen, már ez is megvolt!:). Olcsóbb szállások 600- 3000 Ft, közép kategóriás hotel 3000- 5000 Ft per fő. (persze ez városonként nagyon eltérő)

 IMG_3115

We went sightseeing today, not too many sights, but the locals, the streets and the atmosphere is great. It’s a quiet clean city compared to other SEA (South East Asian) cities. We saw a mystical pagoda, an old post office building and the Notre Dame Church (Vietnam was French colony, part of IndoChina).

In the evening we went for a foot massage. Since we only had 30 minutes for the 1 hour massage, we were shown to a private room, where 2 young girls and 2 young boys (around 20 years old) were waiting for us. Each leg, one boy or girl. It was so tickling for me, that I couldn’t stop laughing, of course they found this very funny and also the fact that Anita is so tall, that after a while, we were all laughing. It was like a comedy, but definitely an experience I will never forget. Though I don’t suggest to get massaged this way, as it’s much better to do one leg at a time.

Later on we decided to afford some luxury and went for a cocktail to Sky Deck, which is a huge mall/ office building. It has a bar on floor 52, with magnificent view over Saigon. Their Cosmo is great and even though it looked like a fancy bar, two cocktails costs only 6 USD.

Vietnam is really cheap, a local meal is 1-2 USD, KFC 3 USD (Yes, already tried Vietnamese KFC!:), Seafood 4-5 USD,  bottled water 0,5 USD,  laundry 2USD, cheap rooms 5-15 USD per person, middle range 25 USD per person. If you are on a really tight budget you can live on 15-20 USD a day.

Ho Chi Minh City

IMG_3070

Délben szállt le a gépem Ho Chi Minh City-ben, más néven Saigon-ban. Még egy gyors vízum ügyintézés, aztán irány a szálloda, ahol már várt Anita. Vihogva egymás nyakába borultunk, amit a két takarítónő szintén vihogva figyelt végig a folyosóról, velünk együtt örülve.:)

Hősiesen összeszedtünk magunkat; nem feküdtünk le aludni, hanem nyakunkba vettük a várost. Egyből belecsöppentünk egy helyi ünnepségbe, ahol kung fu és talán karate csapatok adtak el show műsorokat. Nem egyszerű harci bemutatót, hanem show műsort! Zenére koreografált harcos- táncos látvány mixet. Legalább egy órát ott ragadtunk. Ilyet még nem láttunk, a lélegzetünk is elállt a mutatványoktól.

Saigon óriási város, 10 millió ember lakja és legalább ennyi motor és robogó, legalábbis szerintem. (később megtudtam, hogy 5 millió robogó és 500 ezer kocsi uralja).  Hatalmas forgalom, szmog, emiatt nagyon sokan maszkban járnak. Az utcákon lehet robogó bukósisakot és maszkot is venni, még Hello Kitty-set is! Nagy volt a kísértés, hogy vegyek egyet, de a közlekedést elnézve, én nem fogok robogóval utazni itt, mert egy ötperces út alatt szerintem 300 szívrohamot kapnék:).

Természetesen vannak zebrák is, ahol át lehet kelni az úttesten, de senki sem áll meg. (Most már mosolyra derül a szám, ha visszagondolok milyen zaklatott tudtam lenni reggelenként Budapesten, hogy egy kocsi nem állt meg a zebránál.) Tehát előbb utóbb rájössz, hogy el kell indulni, bátran belevágni. Lelépsz az úttestre és figyelsz jobbra, meg balra is, ugyanis itt az sem számít, ha néha forgalommal szemben közlekedik valaki. Minden egyes átkelésre fel kell készülni lelkileg és stratégiát alkotni, viszont csodával határos módon – bár gőzöm sincs hogyan- minden jármű kikerül valahogyan, csak lendületesen kell haladni.

The Metropolis of Ho Chi Minh City

I arrived to Ho Chi Minh at midday, a quick visa process and I was off to the hotel, where Anita was already waiting for me. We were so strong not to go to sleep and went for sightseeing. I think we immediately found the sight of town, which was a kung-fu / karate show, where different groups were performing kung-fu shows with the elements of hip hop. It was well choreographed to modern hip hop music. Wow, we couldn’t leave for an hour!

Saigon is huge, with 10 million people and 5 million motorbikes. Huge traffic and smog, locals are wearing masks because of the smog issue. You can even buy masks and helmets with Hello Kitty on them, which was a huge temptation for me to buy, but I don’t think I will ever use a scooter here, as in a 5 minute drive I would have 300 heart attacks. 🙂

You can try to cross the roads, but no one stops. Each time you have to get yourself prepared mentally and create strategy to cross to the other side of the street. But since miracles do happen, you always make it!  Somehow all of the motorbikes, scooters, cars, manage to go around you. It’s really scary:).

B.U.É.K- Boldog Új Élet Kezdődik! / Happy New Year!!!

IMG_3061

Az újév számomra tényleg valami nagyon újat hozott. Hosszú tépelődés után úgy döntöttem, hogy nekivágok. Valóra váltom az álmomat és beutazom Ázsiát. Nincs értelme tovább várni, sem arra, hogy könnyebb lesz elindulni, vagy hogy biztosabb leszek magamban, ez tényleg jó döntés, sem arra, hogy majd valami helyes pasi vagy a jövőbeni férjem elkísér. Végül úgy vágtam neki, hogy nem tudtam egyedül megyek-e, vagy lesz-e társam az úton. Persze a sors úgy hozta, hogy lett.
Anita barátnőmmel együtt utazunk két hétig Vietnámban, Melinda pedig Február végéig lesz velem. Emlékszem a Hello Baby bárban üldögélve jött az ihlet, hogy együtt kéne utazgatni. Mivel ő légi utaskísérő, könnyebb elszakadni a munkából és még olcsó jegyeket is tud szerezni. Anitának pedig nagy álma volt Vietnám és egyszer már visszamondtam egy vietnámi utat, úgyhogy igazán kiérdemelte, hogy eljusson ide. Ha ők hazamentek, én még maradok egyedül egy darabig.
Végül egy nappal korábban, December 31-én vágtam neki a nagy útnak. Nagyon feszült voltam az indulás előtti egy hétben, igazából nem is értettem pontosan, hogy miért, biztosan izgultam, hiszen az út első hetén kívül más nem volt megszervezve.
Volt egy kis kavarodás – nem is annyira kicsi- a repjegyekkel, úgyhogy Dec 25-én éjszaka vettem egy repülőjegyet Ho Chi Minh-be, Vietnámba, bécsi indulással. A visszaút nyitott, fél évig használhatom fel a jegyet.
Dohai átszállással jöttem, a szilvesztert épp a reptéren töltöttem. Hatalmas, tomboló party helyett,, csendben üldögélő emberek és nulla szilveszteri hangulat várt. De nem szeretnék panaszkodni, azt mondják, amit Új Évkor csinálsz, az meghatározza az évedet. Én éppen utaztam, úgyhogy minden szuper lesz! 

B.U.É.K mindenkinek!

ENGLISH
With the New Year arrived something very new and different for me. After long hesitation I decided to do it! Fulfil my dream and travel through Asia. There is no point waiting any longer, the change won’t be any easier, I definitely won’t feel a 100% confident this is the right decision and I shouldn’t be waiting for a cute guy or my future husband to come along. At the time I made my decision I didn’t know if I will have to do this on my own or someone will come along. But of course people came along.

Anita is traveling with me in the first 2 weeks in Vietnam. It was her dream to travel to this beautiful country for so long and I have already cancelled a trip here, so it was time to come. And we will be traveling with Melinda until the end of February. She is a stewardess, so it’s easier for her to get away from work for longer time and she can get cheap flight tickets as well. After that I will stay a bit longer on my own.
I started the trip 31st of December. I flew from Vienna (2,5 hour drive from Budapest) to Doha and then to Ho Chi Minh city. It’s an open ticket which I can use within 6 months.
I spent midnight at the Doha airport, but it was like any other regular midnight, no party, no fireworks, just quiet boarding. Of course I am not complaining at all, since this year will be about traveling!!:)))

Happy New Year to All!:))))