Burma III. – Lake Inle, Inle tó

IMG_6547

A buszút Bagan-ból 9 óra volt, persze az első órában itt is méterenként álltunk meg valakit felvenni. Nagyon sok a helyi a buszokon, mert hamarosan kezdődik a legnagyobb ünnep, így mindenki haza utazik. Menet közben a táj nagyon hasonló volt, mint Laoszban, úgy élhetnek az emberek vidéken, mint ott. Egyszerű bambusz kunyhókban. Az Inle tóhoz közel, egy gyönyörű fénylő zöld rizsföldön is keresztül jöttünk.

Megdöbbentő, de tényleg egész hideg van itt. Hosszú hónapok óta, először van rajtam farmer és esőkabát. Nagyon tetszik a város hangulata, egy picit olyan mintha Dél Amerikában lennénk.

Reggel biciklit béreltünk és jó két órát tekertünk a dög melegben, majd megálltunk egy luxus bungaló szállodánál, ami a tóparton volt. Kíváncsiak voltunk, hogy mi kerül ennyibe (kb 250 USD egy éjszaka!). Hát tényleg szép volt! Az is csak itt fordulhat elő, hogy leülünk a szálloda bárjában, végül nem rendelünk semmit, de kihoznak welcome drinket és egy kis rágcsálnivalót. Majd megköszönjük, felállunk és elmegyünk, mire a személyzet lelkesen búcsúzik tőlünk:).

Az erdei kolostort, ahova indultunk sajnos nem értük el, szerintem még legalább egy óra tekerésre lett volna. Ildi nagyon jól bírta  – mint mindig, mert ő vasból van:)-, de én kb. leájultam a 40 fokban a bringáról. Visszafelé megálltunk az egyetlen borászatban, ahol burmai bort készítenek :). Végig kóstoltam 4 bort és azt kell hogy mondjam, nagyon jó voltak. A Chardonnay és a Shiraz főleg! Azért erre nem számít az ember, ha Burmába jön:). A bringaút egyébként faluk között vezetett, úgyhogy elég sokat láttunk a helyiek életéből is, amit nagyon élveztünk.

IMG_6425

A közelgő Buddhista Új Év miatt vásár is volt, techno zenével, árusokkal, vidámparkkal. Ott sétálgattunk mindkét este. Még a Coco Jumbo is lement :)!! Elég szürreális ahogyan a burmai tömeg hömpölyög az edény és ruha árusok között, majd jobbra egy mobil árus, balra egy céllövölde (ahol lufikat kell lőni, vajon itt is el van állítva a puska?:), arrébb pedig a színpad, ahol lájtosan táncolnak páran. Közben üvöltő tüc tüc zene kb 95-ből.

Ez a város már egész turistás volt, persze hozzá sem fogható mondjuk egy thai városhoz. Sok volt az étterem, még gnocchit is lehetett enni, de az éttermek nem néznek ki túlságosan bizalom gerjesztően. Máshol nem mennél be ilyen helyekre. Persze hamar rájössz, hogy csak lepukkantak, ez nem azt jelenti, hogy rosszak. Elég jókat ettünk, főleg vega kaják vannak isteniek. Mindenféle curry és sült zöldségek. Imádom, ahogyan Ázsia átalakítja az előítéleteimet. Összességében jobbat gondolok emberekről, az életről, magamról és mindenről. Sokkal többször látok a dolgok mögé, hiszen sokszor csak a látszat és külsőségek alapján ítélünk. Ugyebár sokkal több szín létezik, mint a fekete és a fehér :).

Második napon elmentünk egy hajókázásra, ez a fő látványosság az Inle tónál. Az emberek nagy része a halászatból él, illetve a vízre építettek kerteket, ahol paradicsomot és sok más zöldséget termelnek. A halászok lábbal eveznek és a villanyoszlopok a vízben állnak :).  Ketten mentünk volna a túrára, de előző nap összefutottunk egy osztrák lánnyal és megbeszéltük, hogy velünk jön. Reggel fél hétkor volt a találkozó – kezdek hozzászokni, hogy sokszor fél hatkor kell kelni – és végül még egy pár becsatlakozott. A fiú francia, a lány amerikai. Hihetetlen figurák voltak! A lány beleejtette a napszemüvegét a vízbe, amikor kiszálltunk egy szövő műhelynél. Kihalászta. Majd a pasija is  beleejtette a sajátját, de ahhoz már bele kellett mászni a vízbe. A lány bemászott és kb. 10 percen át kotorták az iszapot. Találtak poharat, kiskanalat, mindenfélét és végül meglett a szemüveg is.

IMG_6491 IMG_6478 IMG_6461 IMG_6496

A szövő műhelyben lótuszból készítettek mindenféle anyagot. Ilyet még nem láttam! Ketté törték a lótusz szárát és ott volt a vékony „fonál”, amit sodornak és különféle eljárások segítségével meg tudják szőni. Később, az ezüst készítő műhelynél pedig a lány egyik cipője tűnt el. Szegényre rájárt a rúd!

IMG_6569 IMG_6560

Két perc alatt olyan vihar keveredett, hogy várnunk kellett egy picit, hogy tovább tudjunk indulni. Végül áthajókáztunk a túloldalra egy étterembe, ahol valami mellékszobába ültettek minket, mert egyedül ott nem fújt a szél. Megfagytunk ott is, de nagyon jót beszélgettünk. A pár utazgat, amúgy Hong Kong-ban élnek és azt mesélték, hogy a Karácsony fájukat mindig olyan dolgokkal díszítik, amit út közben vesznek. A piacon egy mini edényt vettek, amibe a helyi pénzt helyezték bele.

Az utolsó állomás az Ugró macska kolostor volt, ami arról híres, hogy a szerzetesek, unalmas óráikban betanították az ott élő macskákat, hogy karikákat ugráljanak át. Hát ilyet nem láttunk! Viszont egymás hegyén hátán alvó lusta macskákat igen. Úgyhogy el is neveztük Pihenő Cicus kolostornak :).

IMG_3956

Számomra a nap fénypontja a helyi piac volt a tóparton. Színes, nyüzsgő kavalkád! Helyi népviseletbe öltözött nőkkel és férfiakkal volt tele. Lehetett zöldséget, gyümölcsöt venni, vagy egy jót enni (már akinek:). Még kitelepült fodrászat is volt. Fantasztikus élmény volt nézni a helyiek életét. Egy öreg nénike lett a kedvencem, akit meg is kértem, hogy készítsünk egy közös képet. Amikor megmutattam neki a kijelzőn, picit hátralépet, ilyet még nem látott. Lelkesen mutatta a mellette álló nénikének. Amúgy érdekes, hogy itt szinte féltek velünk fényképezkedni, míg Baganban majd szétszedtek minket egy fotóért.

IMG_6532 IMG_6544 IMG_6551 IMG_6548 IMG_6524

Éjszakai busszal megyünk tovább Yangoonba, röpke 12 óra alatt ott is leszünk. Amúgy a busz, olyan mintha business osztályon utaznánk, hatalmas székekkel. Nem létezik nappali busz.

Túléltük! Meg is ékeztünk a fővárosba, Yangoon-ba! 🙂

LAKE INLE

The bus ride from Bagan took about 9 hours as in the first hours we stopped like every 20 meters getting someone on board. There were many locals on the bus, because of the upcoming festival. The view was very similar to the countryside in Lao, people probably live like that here. In simple bamboo huts. We also passed some green rice paddies, like in Vietname.

Surprisingly it is much cooler here near the lake,  I wouldn’t have thought that I will wear my jeans and jacket in Asia :). I like the city, it has a South American feeling to it.

First day we rented bikes and cycled for hours in the heat before stopping at a luxury hotel of bungalows built on water. We wanted to see what costs 250 USD a night. It’s a lot here. There are hardly any 4-5 star hotels. It was nice I have to say :).

Ildi was rocking on the bike (as always, she could be like Ironwoman :)), but I almost fell off because of the heat. Luckily we stopped at a winery! :), where I could taste 4 different ones and they were really nice. What a pleasant surprise! Wine in Burma, something you don’t think of :).

There was a fair in the city because of the upcoming New Year. We walked around and just watched the locals having fun. It was a bit surreal, techno music from the 90s (even Coco Jumbo), shooting games, kitchenware shops and a stage with a few dancing people to the music, which was screaming loud!

It was the most touristic city we’ve been to in Myanmar. Nothing compared to Thailand though. Here the restaurants don’t look too promising, you wouldn’t walk into them elsewhere. But then you realise, it’s just looks, they are not so new or trendy, but food is good. I love how Asia relaxes my preconceptions and helps me to look behind appearance and thoughts. Generally I think much better things of people, life, myself, everything overall. I am not so though on things anymore. There is far more colors than black and white! 🙂

Next day we went on a boat ride, which is the major thing to do here. Majority of people live from fishing and growing of vegetables. In the water, on the floating gardens. Fishermen row their boats with their legs and the electricity poles stand in the water! 🙂

It was around noon already when in about 2 minutes a huge storm hit us, so we had to wait a bit to move on from the silver workshop we were in. We quickly flowed down to the other side of the lake into the restaurant. Which was open air of course, so we were taken into a dressing room, I think, as it was the only place with windows. It was freezing cold. Here, in steaming hot Burma! 🙂

We visited a weaving centre, where they make scarves from lotus. We where shown how and it’s amazing! When you brake the lotus apart,  you can see the strings, which is made into the material (during a very complicated process, that no way I can describe in English…or in Hungarian:).

The last stop was the jumping cat monastery, where the monks taught the cats to jump hulas. Well, there were sleeping cats, on top of each other. But no jumping ones :). Maybe they should reconsider naming it the Sleeping Kitty Temple.

In the morning we also visited a local food market, which was amazing. I have never seen such a colorful market, with locals selling their fruits and veggies. Beautiful flowers, spices and local folk goods. There was even a moving hair dresser tent, where men were sitting and waiting for to be the next one getting a stylish hair cut. There was a sweet old lady. I love old ladies, they remind me of my grandma. Everytime I see one with wrinkles, I have to smile. I asked her to take a photo together. When I showed her the photo on the camera screen, she almost jumped back. She has never seen such thing before. She was the most natural person I have ever met. People were really shy here. In Bagan they could kill for a photo with us, here they were a lot more distant.

We moved on to Yangoon in the evening, the capitol city, with a night bus. That is the only option we had, there is no day bus. But it was really comfy with business class chairs :).

Advertisements

Magical Bagan / Varázslatos Bagan (Burma II.)

IMG_6339

Reggel hat óra van és misztikus köd lepi el a tájat. Vörös tégla, harang alakú templomok és fehér pagodák sorakoznak a puszta tájon ameddig a szem ellát. Kiszáradt, sárga fű keveredik, terebélyes lombos fákkal, pálmákkal és poros földutakkal. A lovas szekerek lent várakoznak, hogy a turisták folytassák útjukat a napfelkelte csodálatos, narancssárga fényében. Sokan keltek fel korán, hogy szemtanúi legyenek a híres bagani napfelkeltének. Számos templom van, ami megmászható, hogy a magasból csodáljuk meg a nap első sugarait. Ezen a templomon már legalább harmincan vannak, amikor odaérünk. Fent üldögélnek a legmagasabb ponton és kattogtatják a fényképező gépeiket. Én is ezt teszem, majd leteszem a gépemet és rájövök, hogy hol is vagyok. Itt akarok lenni teljesen, ebben a pillanatban, mert olyan csodálatos a lassan kavargó pára, a pálmafák és a templom csúcsok látványa. Ameddig a szem ellát. Hát ez Bagan :).

IMG_6343 IMG_6310IMG_6168

Bagan, vagy az angolok által adott nevén Pagan, a 11- 13 század között épült. Hatalmas terület, vallási építményekkel, templomokkal. Az új királyok újabb és újabb templomokat építettek az évszázadok során, ezért lett belőle ennyire sok. Állítólag 4000 templom állt itt egykoron, bár egyes útikönyvek tízezret írnak. Ebben a korban tértek át a hindu és mahajana buddhizmusról, a theravéda buddhizmusra. A legtöbb templomban tekintélyes Buddha szobrok állnak, lepelbe öltöztetve, vagy arannyal bevonva. Néhány templomban hindu faragások is láthatóak. Minden templomnak van egy őre, aki a kulcsot őrzi, hogy megvédje a templomot a tolvajoktól. A legtöbb nyitva áll, de van olyan is, amit külön kérése lehet megtekinteni. Az egyik ilyen templomban találtunk rá az egyetlen eredeti Buddha szoborra. Ugyanis a hosszú évszázadok alatt sok megrongálódott, sokat elloptak és fillérekért adtak el az angoloknak. 1975-ben még egy 6,5 erősségű földrengés is kissé romba döntötte a várost. Ezután kezdték el rendbe tenni. Külföldi segítséggel és hatalmas helyi összefogással (állítólag óriási összeg gyűlt össze a helyiek adományaiból). Pedig az átlag ember kb. 100 Dollárt keres, a tanultabbak, akik hotelekben dolgoznak pedig 200- 250 dollárt.

Még azt is megtudtuk, az egyik lelkes templom őrtől, hogy a 11. században fekete, piros és fehér festéket használtak a freskókhoz, majd a 13. században már zöldet is. A templomőrök egyben valamilyen szuvenírt is árulnak, vagy festők. Homokfestményeket árulnak szerte szét, elefántos csengőket és Buddha szobrokat. Mindenki festőnek mondja magát, de azért valószínű, hogy nem mindenki az :). Sok templomban kislányok és kisfiúk kísértek minket körbe és meséltek a templomról és az életükről. Iskolai szünet van Burmában éppen, Áprilistól, Júniusig. Illetve hamarosan közeledik a legnagyobb ünnep, Április közepén, a buddhista Új Év és Buddha születésnapja. Arról nevezetes, hogy agyon locsolják egymást vízzel. Ez lesz az én Húsvéti locsolkodásom:).

IMG_6216 IMG_6220                                          IMG_6233IMG_6341

A pagodák és templomok nagyon változatosak, az egyik fehér mészkőből készült és arany a tornya, míg a másik egyszerű tégla épület, de mégis ezek a kedvenceink. A régi téglák hosszabbak voltak, innen tudtuk megállapítani, hogy az épületnek mekkora része van újjáépítve.

Az első napon lovas szekérrel jártuk be Bagan-t. Itt ezzel, vagy bringával, esetleg elektromos motorral közlekednek az emberek. Autót nagyon keveset láttunk. A terület óriási, 26 négyzet kilométer. Hihetetlen, hogy egy ilyen csodáról alig hallottak az emberek. Akár a saját példámat nézve. A Szamszará c. filmet néztem meg a moziban, amikor is a kezdő képeken Bagan volt. Elállt a lélegzetem. Ez alig egy éve történt. Otthon gyorsan meggoogliztam, hogy hol van. Ekkor ismerkedtem meg Bagannal és fogadtam meg, hogy el fogok jutni Burmába :).

Látom magam előtt, hogy 5-10 év múlva turisták százai lesznek a templomok körül. Most még, bár nincs szezon, főszezonban biztosan többen vannak, kevés a turista. Simán lehet, úgy képeket készíteni, hogy nincs rajta más ember. Nem úgy mint Angkorban.

A naplementéről sajnos lemaradtunk, mert szakadt az eső. Az utolsó kanyarnál még a szekér kereke is kitört! Velünk mindig történik valami, ha közlekedési eszközökről van szó :). Szegény fiút, annyira sajnáltuk, hogy a lealkudott 6 dollárt odaadtuk neki borravalóként:). Nem esik itt jól alkudozni, mert tudjuk, hogy annyira nincs pénzük és mennyire kevés a turista. Viszont szuvenír árus annál több. Természetesen itt is vettünk egy-két olyan apróságot, amire nem volt szükségünk, hogy támogassuk őket :).

IMG_6309

Az tetszik a legjobban, hogy mindenkivel beszélgetünk egy picit. Nagyon érdeklődőek és akkor is szólnak hozzád pár szót, ha nem szeretnél semmit sem venni. Mindenki próbál valamit eladni, de abszolút nem erőszakosan. Nem érzem tolakodónak, vagy terhesnek. A legédesebb vásárfiám egy mala volt (fa gyöngy „nyaklánc”, amit meditációhoz és mantrázáshoz használnak. 108 szem gyöngy van rajta, annyiszor kell a mantrát elismételni), amit egy kb. 80 éves egyfogú bácsika mosolyogva sózott rám.  „You like mala, only 1000 Kyat?”. Hát ki tudna ennek ellenállni? Bár sosem matráztam még :).

Nem tudtam betelni Bagan látványával. Pici hiányt éreztem eljövetelkor, mert annyira szép volt. Csak ültem volna a templom tetején és néztem volna a naplementét, bringáztam volna tovább a templomok között. De annyi szépség van még Burmában, hogy tovább kell mennünk! Irány az Inle tó!

IMG_6366 IMG_6365 IMG_6259 IMG_6249 IMG_6245 IMG_6244 IMG_6237  IMG_6219 IMG_6199 IMG_6182

Magical Bagan

Its six in the morning and mystical fog covers the land. Red brick, bell shaped temples and white pagodas line up as far as the eye can see. Dry, yellow grass mixes with green trees, palms and dusty dirt roads. Horse carriages are waiting for tourists to continue their way in the beautiful orange colors of the sun rise. Many  of them got up early today to welcome the sun at Bagan. Some of the temples can be climbed, so the miracle scenery can be viewed from the above. We all sit up there clicking our photos. I do the same, then I put my camera down, I keep silent and realise where I am. I want to be present entirely in this moment, to see and feel how the magical mist, the palm trees and the temple tops merge into the wonder of Bagan.

Bagan, renamed as Pagan by the English during colonial times, was built between the 11-13 Century. New kings added new temples as time passed, showing their believes and power. They say there were about 4-10 thousand temples. It was the time when people were converting from Mahayana Buddhism and Hinduism to Theravada Buddhism. In most of the temples Buddha statues are sitting dressed in robes or covered with gold. Also Hindu carvings are on the walls. Every temple has a guardian, who not only guards the key, but protects these amazing buildings from thieves. Some of them are locked, but if asked it can be opened. In one of these pagodas we found one of the only original  Buddha statues. Most of them were damaged during the centuries, some of them were stolen and sold for pennies during the colonial era. Finally in 1975 a huge earthquake of 6, 5 destroyed the rest. After this tragic event the renovations started with the help of foreign aid and enormous amount of money was collected from the locals as well. Although people don’t make more than 100 USD here, maybe hotel workers make about 200- 250.

We learned small details from the guards, like that in the 11th Century black, red and white colors was used, later green was a popular color on the walls. The guards also sell souvenirs, usually sand paintings. They are not pushy though. In some temples young boys or girls accompanied us and told us about the history. It’s school break in Burma, from April to June. And soon the biggest celebration, New Year and Buddha’s Birthday is coming. They go crazy with water throwing here as well:).

The temples and pagodas are very different, some are white limestone, with golden tops, the other is a simple red brick building, but still these ones are our favorite. We even know that ancient bricks were much longer, that is how you can see what has been rebuilt after the earthquake :).

We took a horse carriage the first day to go around Bagan. The choice of transport can also be a bike, or electric motorbikes. The area is about 26 sq, so you don’t want to walk in the heat. It’s unbelievable that so few people know about this wonder of the world. Just to look at my example. I was watching the film Samsara. The first shots are of Bagan, so after getting home I googled what I saw. This was a year ago, and I am here now, wow!

I can picture the hundreds and thousands of tourists in 5-10 years. Now there is only a few (it’s also low season). You can take beautiful photos without anyone in the way, not like in Angkor:).

We missed the sunset as it was heavily raining and as we just approached our hotel, one of the wheel of the cart broke. (felt like exploded into pieces) and we fell to the side. There is something with us and transport :). We were so sorry for the boy, that we gave him the money we negotiated. You don’t feel good about negotiating a dollar or two here, there is no money. But souvenir shops, wow, hundreds. You want to help and buy a few unnecessary stuff. My favorite one was a mala bead that I bought from an old guy with hardly any teeth. He asked „ You like mala for 1000 Kyat”? How can you say no to that?

I love it that everyone is friendly and you can talk to anyone. A few words about where we are from, or ask us to buy something, but kindly.

I could’t get bored of Bagan and felt sorry to leave. It is so magical, you can sit watching the temples all day. But we have to move on, as there is lot’s to see in Burma. Next stop is Lake Lake!

10 napos meditáció/ 10 day meditation retreat

20140416-194547.jpg

Holnap 10 napra “zárdába” vonulok:). Thaiföldön számos Buddhista templom várja tárt karokkal a meditálni vágyó külföldieket. A listámon ez top helyen áll, nagyon várom, bár tartok is tőle egy picit, mert hajnalban kell kellni, nem lehet beszélni és délután enni. Mindenki, aki már átélte, az mondja, élete élménye;). Alig várom, hogy beszámoljak róla!:))

Amúgy Chiang Mai- ban vagyok, Thaiföld északi részén és fergeteges napokon vagyok túl, ugyanis a thai Új Évet ünnepeltük a vizi fesztivàllal. Reggeltől estig vizes voltam, vödrökből öntik rád a vizet teherautókról:).

Közben a laptopom csúnya vírusos megbetegedéssel kűszködik, ezért a maradék 3 burmai post egy picit késni fog, de mindenképp bepótolom!!!

Szurkoljatok nekem és Nagyon Kellemes Húsvéti Ünnepeket!!:)
Zsófi

Tomorrow I am leaving for a 10 day meditation retreat, no talking, or eating afternoon and waking up really early. But I am really excited!;)
There are many Buddhist temples teaching meditation for farangs ( foreigners). Can’t wait to tell you how it went:))).

By the way I am in Northern Thailand, in Chiang Mai and have been celebrating Thai new year in the last couple of days. It’s the water festival, where they throw water from buckets everywhere. 🙂 What a fun celebration:)))

Meanwhile my laptop got sick with viruses, so you will need to wait for the remaining Burmese posts for a while:).
Take care and Happy Easter:)))

Sophie

20140416-194613.jpg

Csodálatos Burma I. / Amazing Myanmar I. – MANDALAY

IMG_6023   IMG_5926 Az utam alatt Burmát vártam a legnagyobb lelkesedéssel, valószínű azért, mert annyira különleges és sokkal inkább elmaradott gazdasági és turisztikai szempontból, mint a többi DK ázsiai ország. Tartottam is egy picit tőle, mert politikailag instabil, komoly diktatúra uralkodik hosszú évek óta, bár néhány éve (2010 óta) javult a helyzet egy kicsit. (Javaslom az On the spot Burmáról szóló részét megtekinteni). Sok külföldi azzal bünteti a jelenlegi kormányt, hogy nem jönnek el turistaként az országba, de én azt gondolom, hogy az embereknek nagy szüksége van arra, hogy jöjjünk és támogassuk őket. Nem csak az elköltött dollárokkal, de a mosolyunkkal és a beszélgetéseinkkel. Csak összehasonlítás képen, Thaiföld évente 3 millió turistát fogad, míg Burmába 200-300 ezer ember látogat csak el. Szerintem még sehol sem kaptam ennyi kedvességet ismeretlen emberektől. Úton útfélen állítanak meg minket a helyiek, hogy egy közös fotót készítsenek velünk és hálásan beszélgetnek egy két szót, vagy akár hosszabban is, kinek mit enged az angoltudása. Egyébként meglehetősen szépen beszélnek angolul, a kiejtése néhány embernek kifejezetten tiszta, jól érthető. (nem úgy mint sok másik ázsiai országban :). Hihetetlen, hogy 2014-ben ezek az emberek úgy „sminkelik” magukat, mintha egy esőerdei törzs lennének (a tanaka fa törzséből nyert anyagot és vizet kevernek össze és az arcukra kenik, mint egy iszapos arcpakolást.) A napfénytől védik így az arcukat, illetve nagyon szépnek találják. Mi is kipróbáltuk és így még szebbnek gondoltak minket is :). IMG_5960 IMG_5956IMG_6662   A férfiak fűszerezett bétel diót rágcsálnak fűszerekkel, egy különleges levélbe csomagolva, amitől piros lesz a szájuk és állandóan köpniük kell. Hasonló a hatása, mint a nikotinnak. Lépten, nyomon piros foltok vannak a földön, amire először azt hittük, hogy vér. A idősebbek fogai szinte feketék lettek tőle az évek alatt. Amúgy ironikus, hogy mennyi fogkrém reklám van az utakon és mekkora kihelyezések és polcrészek a boltokban. A férfiak is hosszú szoknyában járnak, abba tűrik bele az ingüket és ott tartják a mobiljukat is. Az út mentén edényekben ivóvizet tárolnak, amiből bárki ihat egy műanyag pohár segítségével. Vannak még lovas kocsik is. Mindenki kedves, mindenki köszön és állandóan mosolyog. Annyira felemelő és tiszta érzelmileg, persze lehangoló és koszos, ha csak a külsőségeket nézzük. Vidám emberek, pedig Burma (Myanmar lett az ország új neve 1989-ben) a világ egyik legszegényebb országa és nagyon el vannak nyomva. Hosszú évekig elég volt egy rossz húzás és máris börtönben találta magát az ember, vagy a vallatóban.  1958 óta, több mint 20 éven át,  Ne Win uralkodott,  kemény intézkedéseket bevezetve, diktatórikus egypártrendszert létrehozva, melynek eredménye az államosítás és a külvilág teljes kizárása volt. A Nobel békedíjjal is kitüntetett Aung San Suu Kyi vezette NLD párt volt az első, aki képes lett volna megdönteni az uralkodó diktatúrát a 80as évek végén, de a népszavazáson elért fölényes előnyt egyszerűen figyelmen kívül hagyták és börtönbe zárták őt. Rajta kívül több ezer ember élt és él még a mai napig is politikai fogolyként a börtönökben. Őt hosszú évek házi őrizete után 2010-ben helyezték csak szabadlábra. Azóta enyhült a rendszer, de még hosszú az út a demokrácia irányába.  Állítólag a mai napig számos besúgó dolgozik a kormánynak, napi 10-15 ezer kyatot kapnak érte és élelmet. Ugyanakkor a „Lady” (Suu Kyi) pártja is tudja a módját, hogyan szerezzen tudomást az ellenzék fenyegető terveiről. Jövőre választások lesznek, ami nagyon bizakodó, mert hatalmas támogatottságot élvez az NLD. Őszintén kívánom Burmának, hogy folytassa útját a szabadság irányába és a fejlődés ösvényére lépjen, mint a világháború előtt, amikor is a világ elsőszámú rizs exportőrei közé tartozott. Ma Burma fő export terméke a fa (mahagóni és tik fa). IMG_5942  IMG_5922 Mandalay, mely az első benyomás volt számunkra, Burma északi részén helyezkedik el. A szállodában tárt karokkal vártak minket, welcome drink, frissítő kendő, térkép, tanácsok stb. Pont egyszerre érkeztünk két lánnyal, akik a gépen ismerkedtek össze és meg is beszélték, hogy együtt fognak utazni, mert úgy olcsóbb lesz a szállásuk. Sokan állnak össze párokba, hogy csökkentsék  a szállás vagy a túrák költségét. Megbeszéltük, hogy másnap együtt bérelünk autót sofőrrel és bejárjuk a környéket. Aznap délután biciklit béreltünk és nyakunkba vettük a város. A hatalmas ősi városfal mentén indultunk el, hogy megnézzünk pár templomot és felmenjünk a hegyre, megnézni a kilátást. Az első templom egy csodaszép tíkfa templom volt, amitől elállt a lélegzetünk.  A hegyhez naplemente előtt szerettünk volna odaérni, hogy lássuk, ahogyan a nap lebukik a város flett. A bringákat leraktuk az aljában és elkezdtünk felsétálni. Hozzáteszem, hogy délután 5-kor is 40 fok van, hihetetlen meleg!! Szuper élmény volt, mert a helyiek is velünk együtt baktattak felfelé, hogy lássák a naplementét. Mindenki megkérdezte honnan jöttünk és meddig maradunk, nagyon barátságosak voltak. Ildi egy picit gyorsabban vette be a hegymenetet, úgyhogy el is kerültük egymást a hegytetőn, de a helyiek útba igazítottak minket, hiszen kb. mi voltunk az egyetlen európai kinézetű emberek. Különleges figyelemben van részünk a szőke hajunk miatt. Vicces volt :). A hegyre felérve még egy szabadtéri tornaterem is volt, ahol mindenféle erősítő gyakorlatot lehetett végezni. IMG_5871   IMG_5852 IMG_5879IMG_6083 IMG_5900 Hulla fáradtan érkeztünk vissza a szállodába, úgyhogy csak a tetőn lévő étterembe mentünk fel vacsorázni, de az is isteni volt! Amúgy hihetetlen milyen koszos lesz az ember, konkrétan annyi por ragadt ránk, hogy fekete lett a zuhanyzó. Pont erről beszélgettünk, hogy miért vállalunk be egy ilyen helyet? Amikor a tengerparton is lehetnénk?? 🙂 A viccet félretéve, nincs az a pénz vagy luxus, amiért ezt kihagynám. Bár tényleg kosz van és szegénység, annyi szépséget látunk és annyi kedvességet kap az ember, hogy rengeteget merít belőle. Még egy lepukkant negyedbe és betévedtünk, mert rossz utcán kanyarodtunk le, de az is nagy élmény volt. Másnap a Mandalay környékén lévő templomokat látogattuk meg, legalább ötöt, de mindegyik annyira különleges volt, hogy nem győztünk ámulni. Fantasztikus, látnivalókban gazdag környék. Érdekes, hogy a trip advisoron lévő leírások, hanyagolhatónak írták le a várost. Bejártuk a jáde kő piacot is és elmentünk egy arany lap készítő műhelybe, ahol 5-6 órán át verik kézzel az arany lapot, hogy létrehozzák a lehelet vékony arany „lemezt”, amit később a Buddha szobrokra ragasztanak. Érdekes kontraszt a szegénység és az aranyozott templomok kettőssége. Az egy négyzetkilométerre jutó arany pagodák  és Buddha szobrok száma, vélemények szerint  Burmában a legmagasabb: ). Az egyik kolostorban egy buddhista szerzetes kísért minket végig. Elmesélte, hogyan néz ki egy napja, és milyen a kolostorbeli élet. Hasonlóképpen, mint Laoszban, a szerzetesi élet itt is kiút a szegény vidéki életből. Ez nem azt jelenti, hogy csak ezért állnak a férfiak szerzetesnek. Hiszen hatalmas megtiszteltetés és áldás szerzetesnek lenni. A női szerzetesnek pedig rózsaszín ruhájuk van, annyira cuki, imádom!! IMG_5836  IMG_5975  IMG_5928 Este sajnos egy motoros baleset tanúja voltunk, ami azért volt sokkoló, mert egy „kocsma” mellett történt, ahonnan senki sem állt fel hogy segítsen a pasinak, aki a motorral elesett. Csak ültek és nézték, teljesen megdöbbentő volt, totál ellentét, hiszen olyan kedvesek és érdeklődőek. Szerencsére nem történt komoly baj, a lába sérülhetett egy picit. Mindenesetre én enyhe sokkot kaptam az érdektelenségtől. Második nap egy tündéri sofőr vitt négyünket a környékre kirándulni. Olyan helyekre vitt el minket, amik nem is szerepeltek a Lonely Planet-ben (útikönyv). Még egy csodálatos tíkfa templom, egy óriási kör alakú buddhista motívumokkal díszített csarnok, ahol az egyetemi diplomákat szokták átadni. Egy hegyi kolostor több száz Buddha szoborral, csillogó mozaikokkal a háttérben. IMG_6039   IMG_5987 Délután Inwe városába hajóztunk át, ahol lovas szekerekkel folytattuk az utunkat. Egy amerikai lány (kínai felmenőkkel) is velünk tartott. Megdöbbentő volt, hogy vele már nem bántak olyan kedvesen, mert ázsiai kinézete volt és nem is akarták elhinni, hogy amerikai. Neki teljesen más élményei voltak Burmával kapcsolatban, azt mondta, hogy ilyen bunkók, még sehol sem voltak vele, van, aki emberszámba sem veszi. Hihetetlen, hogy ilyen még itt is létezik, és hogy ennyire felsőbbrendű számukra egy fehér ember, mintha a koloniális időkben élnénk, 100 évvel ezelőtt. Mostanában sokat találkozom ezzel a kérdéssel. Van egy barátnőm, aki Németországban dolgozik és ő sokszor mondja, hogy lenézik, mert magyar. Sosem volt negatív tapasztalatom ezzel, de azt hiszem, hogy a rasszizmus, bármilyen szintű is legyen, gáz és teljesen felesleges negatív energiákat szül! Bár tisztában vagyok, hogy szinte minden országban vannak megoldandó etnikai problémák.  Mindig emlékeztetem magamat és persze másokat is arra, hogy a gyűlölet egy olyan méreg, amit másnak szánsz, de saját magad nyeled le! IMG_5888 IMG_5880 IMG_6070 Este Aramapurába mentünk, hogy megnézzük a naplementét az U Bain hídnál, ami a leghosszabb tíkfa híd. Kis csónakkal, egy bácsi bevitt minket a tó közepére, hogy szép naplementés képeket készítsünk. Közben átvettük, hogy hány évesek a gyermekei (nyolcan vannak) és hogy mi hány évesek vagyunk. Majd megpróbált összepárosítani minket valamelyikkel, mert szerinte hozzá túl fiatalok vagyunk :). A híd látványa a lemenő napban csodaszép volt. Helyiek százai sétáltak rajta és pózoltak a profi fotósoknak. Akik kinyomtatva árulják a fotókat, kicsit giccsesen photoshopolva :). A hídra is felsétáltunk és leültünk egy padra, hogy nézzük a burmaiak áradatát. Annyira érdekes és nyugalmas volt őket figyelni. IMG_6140 IMG_6130 IMG_6129 IMG_6045 Volt egy kis dilemma, hogy vonattal menjünk-e Baganhoz, vagy busszal, de végül a busz mellett döntöttünk, mert a vonat kb. 2X annyi időt vett volna igénybe. Így is vicces volt a busz út, mert állandóan megálltunk és felvettünk újabb helyi utasokat. Ülés ugyan már nem volt, de az ülések között, a rizses zsákokon, vagy állva, simán felvettük őket szép sorjában. Extrában kb. még 10 ember utazott velünk. A csomagokat pedig feldobták a tetőre, ott utaztak :). A kivetítőn a megszokott zenei video klipek, de ezúttal megspékelve.  8-12 éves lányok énekeltek, mini szoknyákban nyugati számokat, burmai nyelven. Roxette – She’s got the look, kétszer is lement. Burmaiul!!  6 éves kislány és kisfiú Barbie Girl-t, hamisan….hűha, hát nem volt semmi. Eközben az egyik fiú 5 percenként köpte a piros lötyit a szájából a zacskóba (fekete zacskókat osztogatnak a köpés miatt a buszon). Amit utána kidobnak az útra, mindenhol szemetelnek. Ez felfoghatatlan számomra! Egész Délekelet Ázsiában hatalmas probléma a szemetelés. Mindenhol műanyag palackok és zacskók. Aki nem tudná, egy műanyag zacskó akár 100 év alatt bomlik le! Egy műanyag palack pedig SOHA! Tehát ha eldobjuk, akkor előbb utóbb betemet minket a szemét!! Ezért kell szelektíven gyűjteni a műanyagot, üveget stb, hogy újra hasznosítsák és az ük unokáink ne fulladjanak meg a szemétben! Egy ember is nagyon sokat tehet azért, hogy a Földet megóvjuk! Néha, a busz mellett gyerekek szaladgáltak . integetve, hiszen elég ritkán látnak külföldieket. Az egyikük még puszikat is dobott nekünk. Nagyon helyes gyerekek vannak egyébként, a felnőttek is szépek, különleges vonásaik vannak.   Mandalay tehát csillagos ötös! Imádtuk! Tudom, hogy nem egyszerű eljutni ilyen távolra, mint Ázsia. De aki tervezi a jövőben, hogy ide látogat, ne hagyja ki Burmát, mert ilyen gyöngyszem már nagyon kevés van a világban. Már abból is fantasztikusan sokat lehet tanulni, hogy milyen értékekkel rendelkeznek ezek az emberek. Az állandó mosoly, a vidámság, az egymás iránti tisztelet és szeretet. Nem veszekednek egymással, nincs versengés. Összetartozás van és egy cél: a Buddhista elveket követve szeretetet adjanak és életük során jótetteket halmozzanak, erre fordítsák az energiájukat. Az európai és az ázsiai kultúra nagyon eltér és egyik sem jobb a másiknál, de bizonyos, hogy sokat tudnánk egymástól tanulni. Mi nyugalmat, toleranciát és tiszteletet. Pozitív és szeretettel teli gondolatokat. Ők egy pici szervezettséget és nagyfokú tisztaságot és felelősséget a környezetük iránt. Mivel Burma ennyire különleges, szeretnék minden apró részletet megosztani veletek. Ezért nem egyben, hanem városonként fogok írni róla. Bagan, a legcsodálatosabb hely ahol voltam, hamarosan írok róla! Addig is nézzétek meg a Szamszará c. film trailerjét, a kezdő képek Bagannal indulnak. Amúgy a film is csodálatos, a Barakka második része:).  

Mandalay
I was so much looking forward for Myanmar to come on my list of travel. Because it’s really special and it’s more remote, much less developed from a touristic and economic point of view. I was also a bit afraid, as it’s quiet instable politically, dictatorship ruling for many years, although it has become slightly better since 2010. (there is a documentary about it,  you can watch by On the Spot Burma). Many tourists don’t come to this country in order to avoid supporting the government, but I believe these people need us badly. Not just our dollars, but our smiles and talks as well. To put it into perspective, neighbouring Thailand welcomes over 2 million tourists, while Burma is visited by 200 thousand only! I have never received so much kindness from strangers before. We are being stopped all the time to take a mutual photo or just chat a couple of words, or longer, if they speak English. They usually speak much better English, than in the rest of the region. It is unbelievable that Burmese people in 2014 use a kind of make up, that looks like rainforest tribe face paintings (they mix water and liquid from the trunk of a tree and put it on their face, it looks like a light coloured mud facial). They protect their faces from the sun and this is the fashion. We tried it once, and even more photos were taken :). Men eat betel nuts with red spices covered in a leaf and spit the red thing out all the time. It’s effect is similar to nicotine. Their teeth look black and their mouths look red. There are red stains all over the streets. Interesting how many toothpaste ads I saw and how huge the placements are in stores. Also, they wear long skirts and tuck their shirts in it. Next to the roads, there are large drinking water pots to refresh yourself. And there are horse carriages everywhere in the countryside. Everyone is nice and smiling all the time. They say hello, ask where you are from. It is really so clean and positive emotionally, of course, dirty and poor if you look at the exterior. Myanmar’s  new name is Burma named after the largest ethnic group, the Bamars. This country is one of the poorest in the world. But people look pretty happy to me. Even though they are very much controlled, a bad step and you can be sent to prison as a political prisoner. Since 1958 Ne Win was the sole ruler for over 20 years introducing a strict one party system. Private property was taken away and the rest of the world was completely blocked out. National hero and Nobel peace prize awardee, Aung San Suu Kyi led NLD party was the first one to have the opportunity to brake the rule. At the end of the 80s, they won the elections with great majority, but the governing party simply rejected to give power and the leaders of NLD, including Suu Kyi was sent to long years of prison. She was let go for a while and then sent to house arrest for many more years. Recently, in 2010 was she released only. Since then the future seems more optimistic, but still there is a very long way to democracy. They say there are still many spies listening to what you talk or do and they get 10-15 thousand kyat and food for their services. Although the “Lady’s” party knows as well where to get the information from about the government’s threatening plans. Next year is elections and NLD is very strong, so I can just truly hope for this country to be really free and to get back on the developing track, where it was before the world war, when it was the world’s major rice exporter. Today majority of their export comes from timber, mahogany and teak wood. Mandalay was the first impression of Burma, located on the Northern part of the country. Our hotel staff was so nice and welcoming. They served us a welcome drink, cold towels, map, ideas for sightseeing etc. We got in at the same time as two other girls, who met on the plane and decided to stay in a room together, to cut costs. Room rates are higher than in the rest of S.E.A. Traveling single is quiet costly here. We agreed to rent a car with a driver the next day, to travel around Mandalay. The first day we rented bikes again and cycled around the city. We went to see a beautiful teak monastery and an amazing golden stupa, than walked up the hill to see the sunset. On the way up many locals walked with us. They were also very friendly. Ildi went a bit faster, while I was dying of the heat, as it was about 40 Celsius! We managed to loose each other on the top of the hill, but the locals helped us finding her, since we were like the only blonde girls on the hill. It was funny :). We were really tired by the time we got back to the hotel so we stayed in. It is amazing how dirty and dusty you can get in minutes outside. You literally need to scrub the dirt off your feet. We wondered today, why are we not in a resort in a beach? We volunteer to be so dirty everyday? 🙂 Jokes aside, I would not trade this for anything else, it’s so much fun and beauty. We even lost our way today and accidentally ended up in a really poor neighbourhood. Next day we went to see the sights around Mandalay. We visited many pagodas, at least 10, but all was so unique, that we didn’t get bored of it. It is a fantastic area with so many sights. I wonder why trip advisor had bad rating on the city and many reviews were about skipping this town. I think it was amazing, every part of it. We visited the jade market, the golden leaf workshops, where they prepare the thin golden paper that it put on Buddha statues. One small piece needs about 5 hours hitting to become so thin. So much effort is put into it. Everything is gold, which is a bit strange taking into consideration that people might not have enough money to eat. The most Buddha statues and golden pagodas per square metre is definitely the highest in the world here :). In one of the monasteries a Buddhist monk accompanied us and told us about the local life. Similar to Lao, many poor families send their kids to become monks. This is a blessing for the family as well. The girl monks have pink robes, it is super cute, I love it!!! Than another beautiful teak monastery, a round shaped Buddhist building, where the university diploma ceremonies are held. A mountain monastery with hundreds of Buddha statues, with twinkling mosaics in the background. In the afternoon we took a small boat ride to the city of Inwe. Then we took a horse carriage to visit the sights. A Chinese looking American girl shared the ride with us. It was bad to see how differently she was treated. She had really bad experiences and said people were rude to her. So strange there is racism like this existing and that European people are superior in their eyes. Like we were in the colonial times…I meet this topic time to time. Like my friend who works in Germany, tells me that when they hear she is Hungarian, they act differently with her. I never had a bad experience because of where I come from. But I think racism, no matter what it relates to is bad. It creates unnecessary negative energies, although I do think many ethnic questions should be handled much better worldwide. I always remind myself and try to remind others, that hate is a poison you mean to give to someone else, but you swallow it yourself! In the evening we went to Aramapura, to see the sunset over the longest teak bride, U Bain. With a small paddle boat we were taken to the middle of the lake to see the sun make it’s way to bed. Many locals walk the bridge, including monks, which make it even more interesting. The old man paddling told us he has 8 sons, than he asked each of us how old we are, and tried to match us up with his boys, as he believed we were too young for him :). Afterwards we walked on the bridge as well and sat on a bench for a while, just to watch the locals. It was the favourite time of the day for all of us. We very hesitating to take the bus or the train  to the temples of Bagan, but since the train was double the time, we went with the bus. It was a long ride we stopped all the time to get more people even though that the bus was already full. The locals just got on with their stuff, and sat in between the seats on rice bags :). On the screen they were showing the usual music videos. This time 8-12 year old girls singing Western songs in Burmese  in mini skirts. Roxette – She’s got the look..twice..than 6 year old boy and girl singing the Barbie Girl, out of the tune..wow! Meanwhile a guy was spitting the betel nut every 5 minutes into a black plastic bag, which is handed out to everyone. Then they just throw the bag out the window. This is what I don’t get in S.E.A, there is a huge environmental issue here. Plastic bags and bottles are everywhere! In case you don’t know plastic bags biodegrade in 100 years. Plastic bottles never biodegrade!! That is why we need to reuse plastic, glass etc. Otherwise we will drown in trash! One person can make a difference and contribute  to a healthier Earth! So Mandalay is definitely superb!! I know there is a lot of limitation to travel to a place so far. But if you ever make it to South East Asia, do come visit Burma, you will be amazed! Although do it fast, as this country is going through a significant change! But such kind, loving people are here with great hospitality. Even just learning some values from these people can improve all of us. Not that Asian culture is better than ours. Both cultures has it’s pros and contras and we should both lend some values to each other. We should be smiling a LOT more and simply enjoy what we have, respect others. While people here could benefit from our organizational skills, cleanliness and environmental protection. The main goal of these people is to be true to the most important rule of Buddha. Give love and focus on good deeds, instead of fighting or piling up more and more material goods. Since Burma is so unique and special to my heart, I would like to share as many details as possible, so I will write the posts by city. Bagan which will come next,  is definitely a highlight! Meanwhile watch the film Samsara, where the first few minutes is about Bagan. It’s the second part of the film Barakka, just images of the world, without words, it is amazing!

A part / The Beach

IMG_3827

Krabi a csodálatos tengerpartjáról és a vízből kiálló több száz kis szigetről, valamint mészkőszikláról híres. Nem messze innen, Phi Phi szigetén forgatták ’A part’ című filmet DiCaprio-val. A környező lakatlan szigeteken a turisták igazi paradicsomi tengerpartokon pihenhetnek, fehér homokkal és türkiz kék tengerrel a háttérben.

A bungalónk a hatalmas mészkősziklák tövében, buja növényzettel körbevett parkban helyezkedett el. Kicsit féltünk, hogy sok lesz az állat, ami így is volt, de szerencsére csak az állatszerető tulajdonosok jóvoltából :). Voltak nyuszik egy hatalmas területen elkerítve, kakasok, pávák, tehenek, cicák és még a majmok is meglátogattak minket a közeli sziklákról. Az egyik reggel éppen a medence párkányán könyököltem, amikor véletlenül felnéztem és egy már vészesen közeledett felém. Gyorsan hátráltam és már indultam is a kameráért, illetve a napozó ágyhoz, mert láttam, hogy arra araszol. Szerintem a vizemre pályázott :). Nagyon kell figyelni, mert szeretnek egy-két dolgot kölcsönvenni a turistáktól. Szerencsére kígyót, pókot, sőt még Bélát sem láttuk ezúttal!

IMG_5767 IMG_5778 IMG_5788

Még medence is volt, ami pont a szikla tövében helyezkedett el, egyszerűen csodálatos volt. Ingyenes buszjárat vitt be a városba, óránként. Mindez fejenként 3500 Ft-ba került. Kb. a Balatonon sem találok ennyiért szállást! :). Utó szezonban, Májustól, a bungaló 2000 Ft-ba kerül. Kivételesen olcsó és sok az extra szolgáltatás a helyi viszonylatban is.

Első nap áthajókáztunk a szomszédos Railey beach-re, ami pofátlanul drága volt. Egy főétel pontosan kétszer annyiba került, mint bárhol máshol, ahol eddig jártunk. A part viszont nagyon szép volt. A csónak (long tail boat) amivel visszafelé jöttünk, pont a szikláknál felmondta a szolgálatot és a „kapitányunk” próbálta a vasmacskát bedobni a vízbe, hogy ne a sziklák irányába sodródjunk, de nem sikerült neki. Legalább 10X próbálta, de nem sikerült lehorgonyozni. Először nem aggódtunk, de olyan kétségbeesett volt, hogy elgondolkoztunk, milyen következmények lehetnek. Bár nem voltak óriási hullámok, de gondolom azért félt, hogy a hajó nekicsapódik a szikláknak és mi is a vízbe eshetünk. Mi nyugodtak maradtunk, de az előttünk ülő pár nagyon félt. A lány még el is sírta magát. A pasija, aki kb. egy rögbi játékos is lehetett volna, ugyancsak eléggé be volt sz…va. Végül egy másik hajó – épp időben – megmentett minket:).

IMG_3816  IMG_3813  IMG_3818

Másnap Phi Phi szigetére a Maya öbölbe mentünk egy nagy motorcsónakkal, ahol a filmet forgatták. Csodaszép fehér homok és öböl, de a vízbe nem lehet bemenni az egymás mellett sorakozó turista hajók miatt. Megálltunk a Bamboo szigetnél is, ahol meg is lehet szállni, akár sátrakban is.

IMG_3851  IMG_3879 IMG_3869

A nap fénypontja számomra a snorkling volt, amikor búvár szemüveggel néztük a halakat a nyílt vízen. Csodálatos színes halakat láttunk, sőt még egy tengeri kígyót is. A sárga halacskák pedig nagy csapatokban úsztak körülöttünk és néha belénk is csíptek egyet, kettőt:). Fantasztikus élmény látni, hogy mi van a víz alatt! Csak apró elképzelésem lehet, hogy milyen csodákat láthatnak a búvárok a víz alatt.

Most irány Burma, Április 11-ig ott leszünk! Hamarosan beszámolok arról is, egyelőre annyit, hogy nagyon egyedi. Mosolygós emberek, csodaszép tájak és templomok, különleges szokások! Egy igazi ritkaság a világban!

 

“The Beach”

Krabi is known for it’s beautiful beaches and the amazing view of hundreds of karst rocks and islands. Not far from here, was the film „The Beach” shot in Maya Bay, Phi Phi island. There are many secluded beaches around, where you can find white sand and turquoise waters.

Our bungalow was just below the huge rocks, with a beautiful lush garden.

We were worried that there would be spiders or geckos again, but luckily there weren’t any. But it was full of animals, rabbits, cats,  peacocks and even monkeys. As I was cooling off in the pool, one approached me. So I quickly got out to secure my stuff on the sunbed. They love to steal things from tourists :).

Our pool was overlooking the karsts, it was amazing. There was a free bus ride to town. All this for 15 Dollars, which goes down to 10 in the low season. I can’t even find accommodation for this price at lake Balaton :).

The first day we took a long tail boat to Railey beach, which was really expensive. Everything was double the regular price. The beach was really nice though. On the way back our long tail boat suddenly stopped just near a huge rock, so our driver wanted to anchor it, unsuccessfully. He tried about 10 times, and seemed very stressed. We were not worried, but there was a couple with us as well. The girl started crying and the guy – huge as a rugby player – seemed scared too. I guess it could have hit the rocks… But finally we were saved by another boat just in time :).

Next day we went to Phi Phi Island, to Maya bay with a speed boat. Jaw dropping scenery, white sand and blue water. Although you can’t go for a swim, as the tourist boats block the beach completely :).

The best part of the day was snorkeling, watching the beautiful fish, all colors of the rainbow. We even saw a water snake and a bunch of yellow fish swam right across us, sometimes we felt the tiny bites. I can only imagine how beautiful it must be to go diving deep water. I even saw razor fish, which I learnt about in Bangkok at the Ocean World a week ago :).

Now we are off to Myanmar, where we’ll stay 10 days. I will shortly share more on it! For now: it is the best place, everyone is smiling, scenery is amazing, very unique!:)))