8 napos meditációs élmények

 

IMG_4160

8 nap, 0 vacsora, 0 beszélgetés, napi 7 óra meditáció, 1 millió gondolat, 1 cél. Hát röviden összefoglalva, így teltek a napok.

Évekkel ezelőtt, amikor már be mertem vallani magamnak azt a rémisztő gondolatot, hogy talán nem a jó úton haladok és baromira elmennék Ázsiába, látni, tanulni és igazán élni, már akkor tudtam legbelül, hogy a meditáció fontos része lesz még az életemnek. Otthon néha próbálkoztam a meditálással, de általában nem volt másra jó, mint eltervezni a napomat, vagy ábrándozni valamin. Nem tudtam a semmire gondolni.  Aztán elmentem egy Vipassana meditációs tanfolyamra, heti két óra, 8 héten át. Imádtam a munka után, keddenként belevetni magamat a nyugalomba. Hozzáteszem, hogy akkor még a fekvő meditáció is kényelmetlen volt és a testem olyan fájdalmat produkált, hogy képtelen voltam 5 percnél tovább ülni vagy feküdni. A testi fájdalmon kívül konkrétan azt is éreztem, hogy legszívesebben széttörnék egy 12 darabos tányérszettet és üvöltenék a dühtől. Hát igen, a meditáció ilyen, nem tudhatod, hogy milyen energiákat szabadít fel :). Most már rendkívül hálás vagyok, hogy így történt, és megtapasztaltam, hogy mire képes az ego, hogy „megvédjen” minket az igazi énünktől, aki a mostban él, boldog, és nem korlátozza magát a ránk pakolt társadalmi normákkal és korlátozó hiedelmekkel. Nem mondom, hogy könnyű volt a 8 nap, de azt bizton állítom, hogy életem egyik legcsodálatosabb élményén vagyok túl.

Chiang Mai városától 12 km fekszik Doi Suthep, Thaiföld északi részén. Az itt található Buddhista templom az egyik legszebb, amit valaha láttam. Néhány száz meredek lépcső vezet el a meditációs központba, a dzsungel belsejébe, ahol csak a madarak csicsergése és a gekkók éneke kelti életre a táj csendjét. Ez a mini paradicsom azért jött létre, hogy minket, szerencsétlen, idegbeteg, stresszes, materiális nyugati lelkeket helyre tegyenek és kézen fogva visszavezessenek arra a helyre, ahol minden kezdődik és összeér, a valós énünk megtalálásához, amit nem fed be a sok gondolat, hiedelem és félelem. Segítenek kisöpörni, hogy a lerakódások alatti fény ismét megjelenjen. Mindezt ingyen, csupán adományt „kell” felajánlani. Teljesen meg vagyok hatódva, hogy egy Buddhista szerzetes és csapata, azon dolgozik, hogy az én életemet szebbé tegye, önzetlenül, örömmel.

A Vipassana meditáció a Buddhizmus egyik eszköze, hogy megtisztítsuk az elmét és tisztán lássuk az életet, amilyen valójában. Nem kell Buddhistának lenni, vagy Buddhát imádni, bárki alkalmazhatja. Bár a Buddhizmus ismerte fel leginkább a jelentőségét (a kereszténységben is jelen volt), igazából egy olyan egyszerű eszköz a kezünkben, ami segít lecsendesíteni az elmét és felismerni a korlátainkat. Óvodában elkezdeném tanítani, sok más dologgal egyetemben:). Azt hiszem a matek és kémia mellett talán azt is fontos lenne megtanulni, hogyan legyünk boldogak, hogyan szeressük magunkat és vállaljunk felelősséget a saját boldogságunkért. Mert itt kezdődik minden.

IMG_4093 IMG_4069

Két technikát alkalmaztunk, egyéni ülő és járó meditációt. Minden délután jelentkezni kellett a vezető szerzetesnél meditációs konzultációra, aki egy mosolygós, kedves bácsi és  akkora tudással rendelkezik az emberekről, hogy csak ámultam és bámultam. Lépésről lépésre haladtunk, szép lassan. Első nap 15-15 perces blokkokban, felváltva kellett meditálnom. Ha nagyon elfáradtam, akkor kimentem sétálni az erdőbe. Az ülő meditáció közben figyelni kellett a légzésemet és teljesen arra fókuszálni a gondolatokat. „Emelkedés, Süllyedés”. Majd konstatálni, hogy ülök. Majd napról napra, egyre több pontot érzékelni a testemen gondolatban. Az utolsó napon ez így nézet ki: „ Emelkedés, Süllyedés, Ülés, Érzékelés 1. Pont…Emelkedés, Süllyedés, Ülés, Érzékelés 2. Pont…” és így tovább. Mivel ennyi dologra kellett figyelni, teljesen lekötötte az elmémet. Míg az első napokban az volt nehéz, hogy a gondolatok cikáztak a fejemben (csupán az idő 20-30%-ban tudtam elengedni a gondolatokat és a meditációra, a légzésre koncentrálni), az utolsó napokban annyira benne voltam a meditációban, hogy el akartam aludni. Általában délutánonként volt a mélypont, amikor elegem lett a sok ülésből és a lelassulásból, illetve az egyik nap teljesen elvesztettem a kontrollt és azt hittem belehalok, még a fekvő meditációba is. Az idő nagy részében viszont imádtam, hogy magammal foglalkozom és hihetetlen boldogságot éreztem.

A járó meditáció pedig így működött: „ Sarok fel, emelkedés, mozgatás, földre le”, minden lépésnél, nagyon lassan. Teljesen más, mint az ülő, mert itt nyitva van a szemed, nem mész olyan mélyre gondolatban szerintem, viszont remekül eddzed az elméd, hogy összpontosítson.Négy helyszín állt rendelkezésre a meditáláshoz, egy nagy terem, ahol mindenki a saját, kb 6-7 m hosszú szőnyegén tudta végezni a járó és ülő meditációt. Egy kis kápolna jellegű épület az erdő szélén, egy kisebb terem és a saját szobád.

A napunk reggel 5-kor kezdődött, ami az elején halál volt. Fél hatkor irány a kis terem, ahol a Dhamma beszéd egy órán át tartott. A szerzetes (angolul monk, általam adott becenevén, monki) mindig más témáról beszélt. Pozitív gondolatok fontossága, tégy jót és jót kapsz cserébe, más emberek milyen problémákkal küzdenek, miért jó a meditáció, hogyan legyünk boldogak. Hihetetlen, hogy a Buddhizmus alap gondolatai teljesen megegyeznek spirituális elvekkel, a vonzás törvényével, vagy a nagy motivátorok gondolataival. Hát persze, hiszen olyan egyszerű! TE vagy a legfontosabb a te életedben, szeresd magadat és másokat. Adj sok jót és pozitív gondolatot és kövesd a szívedet. A gondolataiddal teremted a valóságodat! Olyan egyszerűen hangzik, bár tudom, hogy idő kell, hogy megértsük a szavak fontosságát. Nekem megközelítőleg 10 év fejlesztő és önépítő munka eredménye. Van akinek ez természetesen jön, aki hamar ráérez, de van aki úgy éli le az életét, hogy soha sem érti meg ezeket az alapelveket. Angolul van erre egy nagyszerű kifejezés, clueless marad :), sajnos.

Eztán egy rövid pihenő, amikor is a legélelmesebbek, köztük én is, bevonultunk a meditációs terembe, egy halom párnát vettünk magunkhoz és „fekvő meditációt” végeztünk egészen a gong jelzésig, ami a reggeli elkészültét jelezte. A reggeli általában thai sült tészta volt, néha leves. A koriander szerencsére, csak néhány ételben jelentett gondot:). Reggeli után egy hideg zuhany, mert meleg víz nem volt. Annyira hozzászoktam ehhez, hogy később a szállodában is hideg vízben zuhanyoztam egy két napig :). A lányok és a fiúk amúgy külön épületben voltak elszállásolva. Négy ház volt, mindegyik kétszintes, szintenként 5 szobával és közös fürdőszobával. A szobámban csak egy egyszerű ágy volt és meditációs párnák. És szúnyogháló!! Ami nagyon fontos volt, mert halálra paráztam magam előre, hogy óriás pókok és mit tudom én mik lesznek még az ágyam alatt is. A weboldalon ugyanis megemlítik, hogy néha vannak kígyók és százlábúak. Na köszi! Akkora mázlim volt, hogy a szobám teljesen be volt védve és egy két kószáló hangyán kívül semmi sem volt benne. Szerencsére a meditációs teremben csupán az utolsó nap mutatta meg magát egy előttem elsiető néhány centis skorpió. Ugyanis, ha ezt az első nap látom meg, mondjuk az ágyam mellett, akkor hazáig futok :). Örülök annak is, hogy mivel semmilyen bútor sem volt a szobámban, remekül be lehetett látni a kb 8 négyzetméteres területet. Igazán jól belaktam a kis szobát, a meditációs párnák egy részéből készítettem éjjeli szekrényt és ruhás szekrényt is.

IMG_4094 IMG_4118 IMG_6759

A reggeli készülődés után jött az első blokk meditáció, 8 és 11 óra között. Ezt mindig lelkiismeretesen elvégeztem. 11-kor ismét gong jelezte ezúttal az ebédet, ahova sietve, korgó gyomorral érkeztem. Szedtem – a börtön tálcára – egy nagy adag rizst és a háromféle, ízletes vega ételből is. (kivéve, ha megcsapta az orromat a koriander jellegzetes, szúrós, szörnyű szaga). Lassan ettem, minden falatot megrágva, hiszen ez volt a nap utolsó étkezése és még messze volt a másnap reggel. Utána elmostam a találkámat és örömmel vetettem bele magamat a shoppingolás élményébe, az „élelmiszer bolt” kínálatába. Vettem egy 100%-os gyümölcslevet és micsoda élvezet volt kiválasztani, hogy melyik fajtát válasszam aznapra! Illetve került még a kosárba egy kakaó por, amit meleg vízzel felöntve fogyasztatottam este, a nap fénypontjaként nyugalomban, a szobámban az egész napos kemény meditáció jutalmaként.

IMG_4108

Ebéd után az első napokban muszáj volt szundikálnom egy nagyot, de ez szép lassan feleslegessé vált, azt hiszem a meditáció hatására tényleg kevesebb alvásra van szükségem. A fő monkik napi 3-4 órát alszanak csupán. Délután ismét meditáció, este 6-ig, amit csak a riportolás szakított meg 2 körül. Itt mindig kaptam újabb feladatot és kérdezhettem is. Fantasztikus kérdés ötleteim voltak, pl. Buddhán kívül kinek sikerült megvilágosodnia az elmúlt, mondjuk 100 évben? Vagy másból is előhoznak szexuális fantáziákat a hosszú meditálós órák? Na ezeket címkéztem meg úgy hogy „MEGA ELKALANDOZÁS”, alarm, alarm!! Ugyanis ha a gondolataid elkalandoznak, nem kell rájuk figyelned, annyit kell konstatálnod, hogy ott vannak és megjelölni őket: „elkalandozás”, amíg el nem tűnnek.

Este hatkor ismét csoportos program volt, közösen énekeltünk buddhista, páli nyelvű szövegeket, amiből egy szót sem értettünk, de pont ez volt a lényege. Azért tette bele a „tanrendbe” a tanárunk, mert fokozza a koncentrációt, hogy figyelni kell a néha 50 betűs szavakat. Volt egy két dal, aminek olyan kellemes dallama volt, hogy a mai napig dúdolgatom magamban. Amikor ezeket énekeltünk, látni lehetett, hogy mindenki élvezni, még enyhe táncmozdulatok is voltak, persze észrevétlenül. 🙂 Majd egy rövid záró gondolat blokk következett. Imádtam ezeket, bár hozzáteszem, hogy a monki angolját az elején nem igazán értettem. A végére 95%-os sikerrátára fejlesztettem a megértését. A dalolás után meditáció, vagy alvás következett, kinek mi. Nálam ez mindig máshogy alakult, de két dolog biztos volt. Az esti hideg zuhany és a kakaó!

IMG_4102 IMG_4177

Az egyik este részt vehettünk egy Buddhista szertartáson a templomban, ami gyönyörű volt. Egy lótusz virággal kellett háromszor  körbesétálni a templomot, majd közösen énekelhettünk a monkikkal. A naplemente olyan csodálatos volt, hogy még fent maradtunk páran megcsodálni. Mintha egy mesébe csöppentünk volna. Narancssárga és rózsaszín fények, a sztupa arany csillogása, a narancssárga lepelbe öltözött szerzetesek, a füstölők megnyugtató illata. Aznap este egyszer megszegtem a némasági fogadalmat és beszélgettünk páran arról, hogy ki miért jött. Voltak olyanok, akik 21 napra jöttek, amiből az utolsó 3 nap alvás nélkül történik. Wow, azért ez nem semmi! Bár ismerek olyat, aki elvonult egy évet meditálni! Azt hiszem most kezdem csak megérteni, hogy micsoda teljesítmény ezt végig csinálni!

IMG_4151 IMG_4157

Végül, miben segített nekem a 8 nap meditáció? Segített lecsendesíteni az elmémet, elengedni félelmeket és korlátokat. Közelebb kerültem magamhoz és a céljaimhoz. Az esetek sokkal nagyobb részében, ha jön egy negatív gondolat, vagy korlátozó hiedelem – és ilyen bőven volt- egyszerűen tudomásul veszem, hogy ott van és megcímkézem. Így sokkal könnyebb elengedni. Egyszerűen elkapom, ha negatív gondolataim vannak, így le tudom őket állítani. A gondolataink nagy részének nem vagyunk tudatában, ezért fontos, hogy jobban rájuk tudjunk fókuszálni és ne vonja el az „élet zaja” teljesen a figyelmünket, a mostban legyünk és figyeljünk. Az agyunk egy számítógép, ami mindent elraktároz. Mindent! Én úgy döntöttem, hogy minél több pozitív gondolattal szeretném megtölteni! Minél többször vagy dühös, agresszív, féltékeny, minél többször utálod magadat és másokat, annál több kárt okozol magadnak. Ezért olyan fontos a tudatosság! Ehhez segít hozzá a meditáció! Kicsit olyan érzés, mintha letöltöttem volna egy vírus irtó programot, ami jelez, ha negatív a gondolat, ha egy korlátozó hiedelem jelenik meg. Feljön egy figyelmeztető ablak és nekem csak annyi a dolgom, hogy ráklikkelek és eltűnik :). A program még nem a legújabb verzió, de így is egész jól működik!

 

8 days, 0 dinners, 0 talking, 7 hours of meditation a day, a million thoughts, 1 goal. Shortly, my meditation experience.

Years ago, when I was brave enough to realise that I should make some changes in my life, travel to Asia to see and live, I knew meditation will be an important part of my life. I tried meditating before at home, but all I actually did is plan my day or daydream. I could never not think. Then I took a meditation course, 2 hours a week on Tuesdays. I loved these classes, after a stressful day. Back then even lying meditation was painful both for my body and mind. My body actually produced pain, that I couldn’t bear. I couldn’t lay on the ground or sit for even 5 minutes. Also I felt angry and could break a bunch of plates and scream. Well, that is meditation, you never know what comes up. Now I am really grateful for doing this course, as I experienced most of the negative stuff there. I understood what the ego is capable of to „protect” us from finding our real selves, who is happy, lives in the moment and doesn’t put barriers to life, with the limiting believes and fears. I don’t say the 8 days was a fairytale, but I can truly feel that this was one of the most amazing experience in my life.

Doi Suthep lies 12 km from the city of Chiang Mai. There is a scenic Buddhist temple on top of the mountain. A couple of hundred steep steps from here and you arrive to the international meditation centre. It is in a forest, with birds and geckos singing. It’s like paradise, tranquil and peaceful. It was founded to help the stressed, mad, material „loosers” of the Western world and hold their hands to walk them back to the place where it all started, finding our true selves. Which is not covered with layers of thoughts, negative thinking patterns, fears. To get to the light below that. All this for free, just for a donation, with love.

Vipassana meditation is the tool of Buddhism, to calm the mind and clear it to see the life, as it truly is. You don’t have to be a Buddhist or love Buddha to practice it. This is not religious. Although Buddhism uses it the most, even Christian priests used meditation in the past. I would start to teach the benefit of it and many other things in kindergarten. It would probably be also important for people to know how to be happy, how to love themselves and how to take responsibility for their own lives. Next to maths and chemistry.

We used two techniques, individual sitting and walking meditation. I had to report each afternoon to the head monk on my progress…or non progress. He was a sweet, smiling man with enormous amount of knowledge of people. I learnt the meditation step by step, slowly. The first day I had to meditate 15-15 minutes of walking and sitting. One after each other. If I got tired, I went for a small walk among the trees. During sitting meditation I had to pay attention to my breathing and focus my thoughts only to that. Rising, Falling, Sitting. Then day by day focus on points on my body. Rising, Falling, Sitting, Touching point 1. Rising, falling, sitting, touching point 2. And so on. Since I had to focus on so many things, it totally occupied my mind. In the first days the hard part was to keep focused, only 20-30% of the time I was able to stay in the meditation. The last days I was so much into it , that I wanted to fall asleep all the time. Usually the breakdown was in the afternoon, when I had enough of meditation. I felt if I have to spend one more minute doing this, I go crazy. There was one day when it was especially hard. I didn’t know how to gain back motivation to do this. The rest of the time I loved it and felt relaxed. I felt really happy.

The walking meditation was different, as I had my eyes open. It’s not so deep as the sitting one, but a great tool to train your mind. Heal up, lifting, moving, putting. Very slowly. Than the other leg. Heal up, lifting, moving, putting.

There were 4 areas to mediate at. A big meditation hall, with 6-7 m long rugs for everyone to do the walking meditation, with cushions to use for sitting mediation. A smaller room, where the Dhamma talk and chanting was held. A temple and your own room. I usually spent all the time in the big room. Our day started at 5 AM, which was horrible at first. Dhamma talk at 5.30, which lasted an hour. I loved how the monk talked about simple things to make life happy. Positive thoughts, info on meditation, how to be happy, do good deeds, other people’s problems etc. It’s unbelievable that the basic Buddhist teachings are the same as spiritual learnings or the law of attraction. Of course, there are simple, basic truth of life. You are the most important in your life, love yourself and others. Do good deeds, give love, think positive and follow your heart. It sounds so basic, but I know how hard it is to understand the real meaning behind the words. I took me good 10 years of self improvement to get them. Some people get it naturally, but some never get to this stage and stay clueless for all their lives. Unfortunately, so many.

After the Dhamma talk,  a short break of „lying mediation” on the cushions until the gong called us for breakfast. It was usually Thai style fried noodle or soup. Followed by a cold shower, as no hot water was available. I got so used to this, that even back at the hotel in Chiang Mai I wanted to use cold water. Girls and boys slept in different buildings. There were 4 of them, 2 stories each, with 5 rooms on each floor. All of us had their own room. It was basic, a bed with a pillow and blanket and meditation cushions. No cupboards and anything else. One more important thing, mosquito net!! As I was terrified thinking about what creatures I will have in my room. This is the jungle! It even says on the website that there might be snakes or centipedes. Thanks, that’s sweet! I was really lucky, as the only pets I had, where a few ants! I saw a scorpion in the meditation room on the last day. If I see it on the first day, well, that would make me run home for sure! I was happy the room didn’t have too much furniture, as you could see every corner and monitor the entire room. From the cushions I even made a little cupboard for myself and really enjoyed my room!

After breakfast came the first 3 hours of meditation until the second gong at 11. Lunch was rice and 3 veggie meals in buffet styles on the prison plate I called it. It was really tasty. After lunch I washed my plate and started the highlight of the day. Shopping in the „store” and selecting which fruit juice I would like to drink in the afternoon. Veggie mix or plain pomegranate? And I loved this moment of the day! I also bought the cocoa powder mix, which I drank for dinner mixed with hot water. Second highlight of the day! After lunch I took a short nap, which I didn’t need any more after 3-4 days. Meditation does change your sleeping habits. The head monks sleep about 3-4 hours a day max. Then meditation, reporting to the monk, meditation. I always got new things to practice and by the last day I had to do 25 minutes of sitting, 25 minutes of walking mediation one after each other. You could also ask questions. I had great question ideas, which I never asked. Who got enlightened in the last 100 years? Do others also experience sexual distractions in the form of fantasies? I labelled these thoughts as MAJOR THINKING, alarm! As you had to tag your thoughts if they came. Just state they are there, and say thinking until they go away and you can focus on your breathing again. Chanting at 6 pm, where pali language Buddhist songs were sung by us. Its a form of mediation, not worshipping or anything like that. You simply need to focus on reading out the words. Some of the poems had really good rhythms, so you could see how much the team was enjoying to sing it. Then a couple of thoughts from the monk about life. Which I always enjoyed so much! In the beginning it was really hard to understand him, but later I had 95 % strike rate of understanding. In the evening individual meditation and sleeping. One was for sure, shower and hot cocoa!

We were lucky to participate in a Buddhist celebration one evening. We had to walk around the temple with a lotus flower and offer it. We chanted with the monks. It was like a fairytale. The sun was just setting, orange and pink sky, smell of the inscent sticks…beautiful. Some of us broke the rule of silence for a few minutes and stayed up the terrace to watch the lights of the city and talk about why we are here. Some of the people came for 21 days, and did the last 3 days is without sleeping. Wow! Although I know someone who spent a year meditating. Now I’m starting to get what an accomplishment that is!

Last, how this 8 days helped me? It helped me to calm my mind, let go of some of my fears and limits. I got closer to myself and to my goals. In a much larger percent of time I realise negative thoughts and thinking patterns. I just simply state they are there and let them go.

We are never aware of all of our thoughts, that is why it is so important to be mindful. To calm down, focus and not get blown away by the noise of life. Our brain is like a computer, it files everything! EVERYTHING! I decided to fill it up with as many positive thoughts as possible! The more you are angry, aggressive, jealous, the more you hate yourself and others, the more damage you cause for yourself. That is why it is a must to be aware of your thoughts! Meditation helps you to achieve this! It’s like I downloaded this virus killing program, which alarms me if there is a limiting belief, a negative thought. A window pops up and I just have to click on it, to delete it! It’s not the latest version yet, but still pretty much working:)

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s